a pohár peremén

2009.11.25. 23:37

Amikor eljutok életem nagy döntéseihez és felelőséget válalok értük mindig elgondolkozom, hogy miért omlik össze az életem úgy mint egy kártya vár.

Úgy éreztem az életemet teljesen megváltoztató lehetőséget kaptam, egy a szívemnek fontos ember elém állt és felvetette az összeköltözést... én mint egy kis óvodás amikor közeleg a karácsony aludni se tudtam. Annyiszor mondták hogy irj listát ha valamiben nem tudsz dönteni, ellene és mellette... túlestem rajta.. és egy fél üveg bor után érintettnek is megmutattam... az ellen érvek ugy döltek meg mint dominó day-en a milliós dominók és kezdtem tényleg hinni benne. Mint a szép esti mesék...

Majd még egy-két napig élhettem a boldog jövö képben amig haza nem látogattam... megindult a lavina.. otthon közölnöm kellett apámmal mire számítson, tinédzser hugom  a saját depresszíójában olyat vágott a fejemhez amiért azt se tudom hogy van e még otthonom.. félre sikerült hétvégi parti egymás válán sírás, vallomások, bosszú-veréses hangulat. Haza felé sétálva belémkötött 3 tizenéves suhanc mert mekkora poén hogy dobozos üditövel hátulról leöntjük a járókelöket... a húr megmaradt mert a rajztáblám száraz maradt... hétfőn bejelentés, hogy a leány álomnak vége... depi határ beadandó készítés majd estére teljes magamba zuhanás trash kaja utolsó fillérekböl.. éjjel felfedezés másnap vizsga tanulni kell... nem egy hanem rögtön kettő... haza érek képszakadás, haver totál kiakadt, haza ment nem birta tovább nézni ahogy kikészültem - mondja jó van alud ki magad... ebböl lett maratoni rajzolás utána rajzleadás mit ne mondjak visszadobták... utána melo éjszakai műszak... aludni minek nem is tudok jól... legalább az egyetlen örömöm a picik... már kinyilt a szemük:)

Sétálva néztem a kisgyerekeket és arra gonodoltam hogy mikor lesz egyáltalán nekem részem ilyenben, a szemem könnybe lábadt... nem a boldogságot keresem mert eddigi életem arra tanitot hogy igen létezik a boldogság csak nem nekem.. kaptam belöle ízelítöt majd el is vette tölem a sors... szerintem szomoru hogy itt tartok hogy észérvek és logika alapján akarom építeni az életem... kevesen állnak melettem akik nem ismernek és ezt olvassák lehet az fog lejönni nekik hogy mazochista vagyok.. nem csak a szívem anyni darabban van hogy megszámolni se lehet.

Látkép után szabadom az öszsetört szív egy pszicho alapu betegség és gyógyitható... a lélek gyógyirje szerintem tényleg a lelki egyensúly és a boldogság... jó kis nép betegség...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elfojtottgondolatok.blog.hu/api/trackback/id/tr301552933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása